A kedd reggelünk megint nem az eltervezettek szerint ment.
Rick korán reggel a bankba akart menni, hogy elhozza a kártyáját illetve, hogy
tegyen rá egy kis pénzt. Viszont olyan makacs, hogy sohasem állít ébresztőórát,
így fél 12-kor morcosan kászálódtunk ki az ágyból. Még a kávézás közben is a
paplantól gyűrött arcomat bámultam, Rick sötét karikái pedig minden elárultak:
hulla fáradtak vagyunk és semmi kedvünk az egészhez. 1,5 órás
kanapéhoz-vánszorgás-fogmosás-reggeli-elkészülés után végre magunkra zártuk a
bejárati ajtót, fogtunk egy taxit és irány a bank. 1 órakor volt a legmelegebb,
már a taxiban megsültem, pedig a sofőr még lejjebb vette a légkondit. Amint
megérkeztünk a bankba, azonnal segítségünkre sietett egy öltönyös alkalmazott.
Leültetett minket, majd várakozás, végre találtak valakit aki beszél angolul,
megvan a kártya, most pedig irány pénzt rakni rá. Ekkor mindent félreértettek,
20 perc után is csak egy gépnél álldogáltunk, rólam pedig folyt a víz. Fehér
ingben és farmer miniszoknyában mentem, de ez sem segített.
Indonéziában alig ismerik a zebrát. Én eddig csak egy zárt,
pláza parkolóban láttam, viszont a forgalmas utaknál egyáltalán nincs. Vagy
van, de 2km-t kell gyalogolni. Így az átvonulás mindig nehézkes, főleg, ha egy
2x4 sávos úton kell átblattyognunk. Persze se a motorosok, se az autósok nem
állnak meg, éppen ezért nagyon oda kell figyelni. Ez pedig este még rosszabb.
Ha az Alexandrite parkban vesszük ki a házat, akkor sajnos minden nap meg kell
majd küzdenem ezzel a helyzettel, hiszen a pláza pont szembe van a parkkal, de
azon az úton átkelni nagyon veszélyes.
A bank mászkáltunk egyet a Living Worldben, ami egy kisebb
pláza, sőt a tetőre is felmentünk, ahol pálmafák és különlegesnél különlegesebb
növények fogadtak. A kilátás pedig pazar volt, az egész várost beláttuk, sőt az
óriási hotelünk is büszkén emelkedett ki a betöntömbök közül. Nem mintha a mi
hotelünk valami nagy dolog lenne, egyre jobban kezdem megutálni. Éppen ezért én
is hasznos tagja vagyok már a házkeresésnek, mert szeretnék végre egy tiszta,
konyhával felszerelt házban élni,ahol pár lépésnyire van a medence, amit
tisztítanak és ahol napágyak és egyéb dolgok várnak. Mindenki irigykedik, hogy
huuhh meg haa, de a GWR hotel egyáltalán nem jó. Nincs konyhánk, illetve a
medencét se használja sok ember, rajtam kívül eddig még senkit sem láttam..
Lehet, hogy a többiek tudták már hamarabb, hogy borzalmas a víz és alig
tisztítják. A hotelünk nézegetése után visszamentünk a J.co-ba, ahol bébi
fánkokat vettünk. Rick még 1 hete nézte ki, de meg akart vele lepni, azért nem
vett eddig. Háh, majd közösen;) A pláza után irány haza, a taxiban pedig
leginkább a hideg vizet kívántam , a hűs medencét, az itthoni körülmények miatt
azonban inkább maradtam a légkondi alatt. Miután normális hőfokot vett fel a
testem, elkezdtem takarítani. Alain mindig óriási rumlit hagyott a fürdőben,
mivel azonban kiköltözött, ezért úgy döntöttem, hogy végre rendet rakok. Eddig
is én takarítottam, de a fürdőszobát meguntam csinálni, mert 1 nap alatt minden
ugyanúgy nézett ki. Rendet raktam, felmostam, kihoztam pár dolgot a szobából,
aminek a fürdőben lenne a helye, de Alain zseléi miatt nem fértek el az én
dolgaim. Örültem, hogy egy sminklemosót és a fogkefémet be tudtam nyomni a
polcra, mert tényleg tele volt az ő holmiijaival. Később kiderült, hogy a
barátom zseléi is helyet foglalnak ott, ami mondjuk meglepett, mert eddig még
nem láttam, hogy bármit is rakott volna a hajára. A takarítás közben Rick
elkezdett nyöszörögni, hogy éhes és rendeljünk kaját. Végül mekis dolgot
rendeltünk, én választhattam, mert szépen kitakarítottam a lakást:D Közben
elkezdtünk filmet nézni, az egész este utána pihenéssel és filmezéssel telt el.
Este 9-kor viszont írt Pieter-Jan: akciós a sör a Barrelsben, tartsunk vele és
csapjunk egy jó kis estét. Bevallom őszintén, nem szeretem az ilyen dolgokat,
hogy na menjünk, és azonnal és igyunk már. Végül rávettük magunkat, hajat
mostam, magas sarkú, vörös rúzs és irány a lobby, ahol már PJ izgatottan várt
ránk. Taxi és kezdődhet a Bintang ivászat. A Barrelsben olyan akció volt, hogy
2-t fizet, 3-at kap. Indonéziában a z 1-et fizet 2-t kap akciót nem ismerik,
csak a 3-ast láttam eddig. Éjfél felé járt, amikor egy éles hang beleüvöltött a
fülembe, átkarolt és úgy üdvözölt, mintha ez normális dolog lenne, hogy
beleüvölt a képembe. Ja, Wouter volt és vele Luss, a barátnője. Wouterről már
írtam, nagyon aranyos, és rengeteg dumál, néha azt gondolom, hogy hiperaktív,
amennyit pörög és üvölt. Luss, a barátnője, tőlem pár évvel idősebb, Wouter már
akkor mondta, hogy majd bírni fogom, amikor megismertem őt. Nos, teljesen igaza
lett: miután kiderült, hogy fodrász és hogy le tudná vágni a hajam, na meg
befesteni, örök barátságot kötöttünk:D Na jó, nem csak ezért, de baromi rendes
csaj, és rengeteget tudtam vele dumálni. Amióta itt vagyok, azóta nem dumáltam
rendesen egy nővel, bármiről. A barátaimmal keveset beszélek, és az
időeltolódás sem kedvez igazán. Így nagyon jó volt, hogy meghallgatott,
tanácsokat adott, hiszen mégis csak idősebb és jobban látja a dolgokat, mint
én. A 4. sör után, ami már hajnali 4-kor volt, elhatároztuk, hogy egy karaoke
bárba megyünk. Ázsiában csak úgy hemzsegnek a karaoke bárok( bár a legtöbb
extra szolgáltatást is nyújt, aminek Extra Karaoke a neve, az főleg hapsiknak
szól, a family karaoke pedig tényleg azoknak, akik jól akarják magukat érezni,
mindenféle prosti nélkül). Végül haza mentünk, ahol a teraszon kitaláltuk, hogy
naa, kóstoljuk már meg ezt a magyar pálinkát. Ja, persze én ismerem az ízét,
így a securitys hapsi hozatott nekem teát, de a többieknek nagyon ízlett. Pár
órával később bevetődtünk az ágyba, és délután 2-ig aludtunk.
A szerdai napunk kissé későn indult, fejfájással és borzalmas
gyomorfájdalommal keltem. Először azt gondoltam, hogy az előző napi Barrels
miatt voltam rosszul, viszont utána még 3 napig tartott ez az állapot, valószínűleg
összeszedtem valamit. Rick 3 órára ment Bernarddal házakat nézni, én pedig
otthon próbáltam összeszedni magam. Este 6-kor jött Ricktől egy üzenet, hogy
üljek taxiba és menjek a Summareconhoz, mert ott kajálunk. Legszívesebben
otthon maradtam volna, egy üveg ásványvíz mellett, de nem akartam, hogy miattam
programváltás legyen, így taxi és irány az SMS. A taxis egyébként kicsit
átvert, mert mondott egy összeget, és hogy az alatt nem visz el. Ergó nem
kapcsolta be a métermérőt, amiről én nem tudtam. Rick mondta később, hogy nem
játszunk ilyet, hogy mond egy összeget, kapcsoltassam be a métert. Majd máskor
okosabb leszek, egyébként 150 forinttal fizettem többet, mintha a méter be lett
volna kapcsolva. A plázánál Rick és Bernard várt, akik a német éttermet célozták
meg vacsorahelyszínként. Nekem csak narancslére volt szükségem, a kirendelt
pizzám felét bírtam megenni, aztán inkább üldögéltem. A fiúk Snitzelt ettek,
krumplival és zöldségekkel. Na meg söröztek. A vacsora után elindultunk
vásárolni. A Farmers Market mindig tömve van, rengetegen járnak oda. Mi csak
gyümölcsért és pár apróságért szaladtunk be. Már régóta keresek ranbutant, ami
a licsihez hasonló gyümölcs, itt pedig irtó olcsó és nagyon finom. Végül
csomagoltan vettünk, egy tálcán 20 darab volt és ígyis csak 1 euró közeli áron
volt. A bevásárlás után hazasiettünk, hogy megkóstolhassam a gyümölcsöt. Áhh
nem, hanem mert 30 fok volt, és inkább a légkondi alatt heverésztünk, minthogy
a 30 fokos hőségben kerülgessük az embereket. Itthon még elszórakoztunk a
ranbutannal, majd irány az ágy.
A csütörtöki napon én itthon voltam, Rick pedig leginkább
Bernardnál volt, hogy kitalálják, hogy mi legyen a házakkal. A Jade parkban
tetszett nekik egy kis kégli, viszont sokkal drágább lett, így egyezkedniük
kellett. Az egész napjuk ezzel ment el, én pedig a gyomorfájdalmammal és a
Prison Breakkel voltam elfoglalva egész nap. Délután,
amikor hazaért a hőn szeretett barátom, rendeltünk levest a kfctől, meg
zöldséges dolgokat, közben Family Guy ment. Nem valami extra a csütörtöki
napom. Ow és szerdán volt a napja, hogy 7 kerek hónapja vagyunk együtt. Vagyis
7 hónapja ismerjük egymást, nálunk viszont minden hamar történt, így az, hogy
mikortól vagyunk együtt, tekinthető a megismerkedésünk időpontjának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése