Szingapúr után,amint hazaértem, ettem majd szépen bedőltem az
ágyba. Másnap délig aludtam, annyira kifárasztott a szombati nap. Rick persze
nagyon édes volt, korán felkelt, hozott
nekem kakaót és friss kenyeret. Még mindig csak kenyeret eszünk reggelire, már
kezdem megszokni, hogy képtelen vagyok tojást, vagy virslit enni. De amíg a
fiúk meg nem találják a tökéletes házat, addig ez lesz a reggeli. Szinten minden
nap el vannak foglalva a házakkal, amit összesen egy évre fognak bérelni, de
úgy tesznek, mintha örökre ott kellene lakniuk. Sokkal bonyolultabbak, mint a
nők egyébként. Én már az első házba beleszerettem, ők meg egész Serpongot
bejárták, mert egyik sem tetszik nekik igazán. Hát ehhez most gratulálnék
nekik, az év egy negyedét otthon sem fogják tölteni, hiszen Balin vagy egyéb
szigeteken fognak éjszakázni. Ettől függetlenül nagyon keresik a tökéletes
házat. Vasárnap egy örökkévalóság volt, mire elhatároztam, hogy felkelek, rakok
szempillaspirált magamra és valahogy kinézek. A reggeli, úszás, olvasás,
emailezés a tanárokkal után végre elhatároztuk Rickkel, hogy elmegyünk a
Karawaciba. Szombaton vett magának 3 rövidnadrágot, de amilyen lüke, csak
egyiket próbálta fel, a többit pedig csak levette a polcról, azzal a
felkiáltással, hogy ugyanaz a márka, biztos jó. Itthon, amikor megnéztem a
nacikat, azonnal feltűnt, hogy az egyik XL-es gatya sokkal nagyobb.
Felpróbálta, naa megmondtam, hogy nagy… Ezért vasárnap el kellett mennünk, hogy
kicseréltessük. A Matahariban nem is volt gond, az eladólány rögvest
kicserélte, a barátom pedig megtanulta, hogy máskor az összeset felpróbálja, és
nem csak leveszi a fogasról. A ruhacsere után egy óráig keringtünk a plázában.
Én salátát akartam enni, Rick pedig leginkább nem azt amit én. Végül egy
„gombás” helyre mentünk el, amit Rick már említett, hogy nagyon finom és elég
olcsó. Gombás-csirkés rizst ettünk, plusz rendeltem hozzá mandulás brokkolit
is, mert nem bíztam az indonéz kajákban. Mindig fáj a hasam a csípős dolgoktól,
ezért rendeltem a brokkolit. Végül nagyon elégedettek voltunk, a kajához
kaptunk leveles, húsos dolgot is, amire ketchupot raktunk és uzsgyi. A vacsora
után még sétáltunk egy kicsit, még mindig megkukkolnak minket az emberek, de
már egyáltalán nem kínos, sőt bőszen feszítek a drága pilótám mellett.
(Egyébként tudom, hogy mindig lepilótázom, és valószínűleg a legtöbb csaj
odavan az egyenruhákért, de : amikor mi megismerkedtünk és mesélte nekem, hogy
pilóta lesz Jakartában, akkor nekem ez olyan semleges infó volt, hogy
hihetetlen. Hetekkel később döbbentem rá, hogy ehhh. Addig úgy kezeltem azt,
hogy ő pilóta, mintha azt mondta volna, hogy szereti a sört)
A keringés után beültünk egy cappucino-forró csokira a J.coba,
ahol mindig kapunk ingyen fánkot. A fánkosnál egy fiatalabb kislány nagyon
ellenszenves volt, később velünk szembe ült le, és minden harapásnál minket
nézett. Tudjátok, van az a megnézés, amikor ránk csodálkoznak,na meg az
ellenszenves nézés, amikor ölni tudna a szemével. A lustálkodás és kávézás után
beálltunk a sorba, hogy megvegyük a szülinapi fánkokat. Rick tortát akart
venni, de senki, soha nem érti meg, hogy utálom a tortákat. Az összeset.
Életemben egy finom tortát ettem eddig, azt sem a szülinapomon. Tényleg nem
szeretem a tortát, persze tök jó, fújjuk el a gyertyát, de jobban örültem a
fánkoknak. 12 darabot vettünk, az összeset én választottam ki. Oreósat,csokis
mogyorósat, mandulásat, licsiset,pisztáciásat, na meg vagy még 5 félét vettünk.
A J.conál egyébként megint aranyos volt a csaj, fotózkodni akartak velünk, de
az indonéz lányok nagyon félősek, a barátom pedig mindig mondja nekik, hogy
persze, csinálhatnak fotót. Végül fogtunk egy taxit, irány haza. Otthon
elkezdtünk Family Guyt nézni, majd éjfél előtt elkezdtem kapni az üzeneteket. A
barátnőim direkt utánanéztek, hogy itt mennyi az idő és éjfélkor özönlöttek az
üzenetek. Itt is szeretném megköszönni éppen ezért mindenkinek, a facebookon
nem tudok egyesével visszaírni, mert a netem percek alatt összeomlik, de irtó
édesek voltatok. Köszönöm!!!
A bőgés után, amikor elolvastam Dalma és Rena üzenetét, pont
éjfél lett. A lányok egyébként mind a ketten nagyon szép dolgokat írtak, Rick
nem mert rám nézni, úgy sírtam. Miután letöröltem a könnyeimet, mondta, hogy
van egy apró meglepetése a számomra. Megbeszéltük, hogy nem kapok semmit, csak
a fánk és kész. Már két napja egyébként be volt sózva a szülinapom miatt, nem
is értettem, hogy ő miért várja ennyire. Végül átnyújtott egy fehér
papírtasakot. Alig bírtam kibontani, úgy becsomagolta nekem. Végül egy
csodaszép, arany óra nézett vissza rám. Hetekkel ezelőtt kinéztem, de ezt nem
vártam. A márkáját nem fogom leírni, mert miután megmutattam valakinek, az első
kérdés az volt, hogy eredeti-e, blablabla. Teljesen mindegy, hogy eredeti-e,
vagy sem, az, hogy ennyire tudja, hogy mit szeretnék, sokat jelent nekem. Amint
megláttam a szépséget, a nyakába borultam, és boldogan elkezdtem bőgni. Nem
csak az ajándék, a szülinap, de annyira szeretem. Annyira sokat törődik velem,
és annyira szerencsés vagyok, hogy ő a barátom.
Időközben anyuék is küldtek képeket és felköszöntöttek. Anya
azt tervezte, hogy süt nekem egy tortát, aztán elküldi azt a képet. Édes nem?
:) Az ajándék után megettünk 3 fánkot is,majd Rick közölte, hogy szülinapos
mekizés lesz itt. Hajnali 1kor érkezett meg a kajafutár, Rick pedig Happy Mealt
rendelt nekem, hogy választhassak egy játékot is. Hát zabálnivaló barátom van…A
hasábburgonya és beefburger után bedőltünk az ágyba, alig bírtam betelni az
ajándékommal és az egész estével. Viszont hamar elaludtunk, mert másnapra is
terveztünk programokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése