CBD,azaz central business district. Ez az a környék, ahol mi
élünk. Egyébként az, hogy business, nagyon jól hangzik, de egyáltalán nem
jelent ma már semmit. A csütörtök esti pókerezés és sörözés elmaradt a fiúknak,
viszont péntek estére terveztek egy nagyobbat. Engem is hívtak,de volt pár
elintéznivalóm, meg túl hangosak, ha isznak. Egyébként is, Ricknek is kell néha
egy külön töltött este,amikor csak a barátaival van.
Délelőtt az irodába mentek, megint 4órás semmittevéssel
voltam elfoglalva. Reggeliztem, napoztam, úsztam, hajat mostam ,takarítottam és
fél 4-kor Rick is befutott. A fizujukért mentek, mivel a bankszámlájuk még nem
él, ezért minden hónapban ez van. De hamar elintézték, sőt még a forgalom is jó
volt. Amint Rick hazaért, mondta, hogy hétfőn vérvételre megy, a
koleszterinszintjére itt nagyon háklisak, szóval jó lenne most csak zöldségeket
enni pár napig. Ezért döntöttünk a japán étterem mellett a Summareconban. 5
órakor már elindultunk, először csak plázáztunk. A pilótáknak külön ingre van
szükségük, amit a sima boltokban nem lehet megvásárolni. Az ingeknek viszont
olyan anyaga van, hogy muszáj alávenni egy másik pólót, mert hamar beizzad az
ember benne. Ezért indultunk el a plázában, hamar találtunk pár jó minőségű pólót.
Indonéziában nem viselnek zakót a pilóták, se a másodpilóták, se a kapitányok.
Olyan meleg van, hogy megdöglenének benne. Viszont van kalapjuk és a vállukra
is kerül egy két csíkozású anyag. Menő, ugye? Miután bevásároltunk, azonnal a
Takiwaga felé vettük az irányt. Shabu shabut rendeltünk, Miso levest és Hakunan
Matata koktélt. A leves megint nagyon finom volt, tényleg nagyon hiányoznak a
hazai ízek, ezért sok levest eszek. A étteremben hamar végeztünk, megint
rizspudingot kaptunk a vacsihoz. Az étterem után siettünk haza, mert nem sokára
kezdődött a fiúk pókerpartija. 8 órára tervezték a dolgot, szerencsére mindeni
időben megjelent. Én itthon pihiztem, játszottam, írogattam , na meg Family
Guyt néztem. 11 előtt hazajött Rick, hogy menjünk egy klubba, jön Sjoejd és
Bernard, engem is hívtak, amiben azonnal benne is voltam. Később viszont Alain
és Bernard inkább együtt mentek, így mindenki otthon maradt. Rickkel elkezdtünk
otthon pálinkát inni és a régi fotóin nevettük. Ha én 5 évvel ezelőtt
találkozok vele, a felzselézett haja nem biztos, hogy meggyőzött volna. Éppen
ezért nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy pont jókor találkoztam vele.
Egyébként pénteken mutatta meg azt az smst, amit aznap kapott, amikor engem
megismert. Amikor hivatalosan is küldték neki az smst, hogy indulhat nemsokára
Jakartába. Hát rendes a sors, mit ne mondjak…:) A fogmosás, sminklemosás után
bedőltem az ágyba, vártam, hogy a barátom mikor kíván végre lefeküdni. De
időközben elaludtam. Csak Rick ölelésére keltem hajnalban, meg a telefonom
kékes jelzésére, hogy jött egy Facebook értesítésem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése