Klisének fog hangzani, de mindig is be akartam járni a világot.
Persze ki az, aki nem vágyik erre? Jogosan kérdezhetitek, de sok ember
nem teszi meg. A barátaim "hősnek" neveznek, amiért belevágok ebbe. Nem
érzem, hogy ez akkor hősiesség, de feladni 21 évesen az itthoni
életemet, majd egy teljesen újat kezdeni a világ végén a barátommal, hát
eléggé őrültnek kell lennem.
Még főiskolás vagyok, van másfél
éven a suliban. Mindenki megijedt, amikor közöltem, hogy márpedig én
kimegyek, mert rögtön arra gondoltak, hogy vége a főiskolának, feladom
az eddigi munkámat egy "fiúért". Novemberig én is arra gondoltam, hogy
nem. Ez így nem lesz jó. Nem adhatom fel az egész eddigi életemet.
Hiszen nem egy olyan ember vagyok, aki könnyen feladja. A kapcsolatunk
kezdetén az emberek kétkedve fogadták. Egy magyar lány, aki még
főiskolás és egy holland fiú, aki a világ végén pilóta. Mégis mennyi
esély van arra, hogy működni fog a kapcsolatunk? Még a barátaim sem
hittek bennünk, azt éreztem. Aztán amikor elrepültem Hollandiába a nyár
végén, illetve decemberben is, majd Rick is meglátogatta a családomat
Magyarországon, már mindenki biztosra vette: működik és jók vagyunk
együtt:)
A dolog tényleg működik, amikor december 24-én bőgve engedtem el a kezét
Ferihegyen, megígértem: egy hónap és találkozunk. Hiszen a vizsgák
miatt muszáj voltam maradni, pedig három hét együttlét után nehéz volt
őt elengedni.
Múlt hét hétfőn éppen egy forgatásra rohantunk apával. Pontosabban
háromra is. Útközben beszélgettünk, mikor kellene mennem. Teltek a
percek,közben dolgoztunk, majd jött egy email: a legutolsó repjegy az
enyém. 23-án repülök. Elég váratlanul ért a dolog, hiszen 21-én érek
haza Svájcból, alig lesz időm, ráadásul oltások, papírok, sulis papírok
elintézése várt rám...
Végül itt vagyok, a bőröndöm majdnem tele, a papírjaim készen, bár
lelkileg még picit felkészületlen vagyok. Majd ha magamhoz ölelem Kuala
Lumpurban, akkor el fog múlni ez az érzés.
Addig viszont vár rám 17 óra utazás, 5 óra várakozás a kairói reptéren, illetve 6órás időeltolódás. Nyami.
És a fő kérdésre a válasz, hogy miért megyek el? Szerelmes vagyok és kíváncsi. De leginkább őrülten szerelmes. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése