Az elmúlt két hétben megint nem vettem a fáradtságot ahhoz, hogy írjak egy kicsit. Most sem lesz túl sok időm, viszont le kell írnom: hazajöttem, 1,5hónapig itthon leszek:) Persze ez nem azt jelenti, hogy most mindenfelé leszek, első a vizsgák, aztán a vízum, betegbiztosítás,iskolai papírok etc. Április 24-én, szerdán 14.55kor érkeztem meg Ferihegyre. Előttem volt egy közel 40 órás út, hiszen én már 23-ától, reggel 9től úton voltam. Ami magyar idő szerint 4 óra :) Attól eltekintve, hogy nagyon hosszú volt az út és a várakozás, nem volt egyáltalán kellemetlen az egész. Talán már megszoktam, hogy folyton a reptereken ücsörgök és temérdek időm van. Jakartából 11.40kor indult a Lion Aires gépem, Kuala Lumpurba fél 3-kor érkezett meg. A KLIA-n ültem este 10ig, onnan Bangkok, megint 2óra várakozás, majd 9 óra út Kairóig( ezalatt az idő alatt aludtam 4 órát, kajáltam, filmeztem) majd Kairóban 5óra várakozás és végre beszállás. A legutolsó repülőút tűnt egyébként a leghosszabbnak. Talán azért, mert nem nézhettem filmet és elég kicsi volt a gép is, viszont a megérkezés mindennél jobb volt. Még a kapu előtt voltam, amikor anya már hívott: boldogan üvöltöttem bele a telefonba, a hátam mögött lévő magyarok riadt tekintete sem riasztott el attól, hogy boldogan csicseregjek :)A csomagfelvétel után jött az útlevél vizsgálat, szinte mindenkit megnéztek, én is boldogan akartam csicseregni, hogy merre jártam, de meg se nézték:D Amint kijöttem, anya arcát láttam meg, Dalma ugrált örömében és szaladtak elém. Édesek voltak, míg ők sírtak, addig én nevettem rajtuk, hogy mennyire meghatódtak. Ferihegy után Ikea, aztán irány haza. Az út nagyon megterhelt, bár jet laggel megint nem szenvedtem, mégis azért hosszú órák óta úton voltam.
Még pár poszttal tartozom, az utolsó hétről még semmit sem írtam. De ígérem, hogy hamarosan. Annyit elárulok, hogy egy csodás trópusi szigeten pihentük ki a 3 hónap együttélést, ami elsőre ijesztő volt, ma pedig már a családomnak tekintem Ricket. Életemben először azt érzem, hogy a világ legboldogabb embere lehetek. Vagy már az is vagyok?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése